Álmaink Háza mesébe illő története
Egyszer volt, hol nem volt egy álom, nyugdíjas éveinkben Tenerifén éljünk. Ezt sikerült megvalósítani. Végig jártuk az ingatlankeresés rögös útját. 2018-ban két hétig róttuk Puerto de la Cruz utcáit, hogy melyik területen tudjuk elképzelni a jövőt. Láttunk egy szép épületet, amit utána csak úgy emlegettünk, az Álmaink Háza”, de tovább mentünk, mert azt mondtuk, „ez nem a mi kategóriánk”. Ekkor, dolgunk végezetlen, hazautaztunk.
Egy évvel később visszajőve a szigetre, ismét ingatlankeresésbe kezdtünk. Megnéztünk többek között az álmaink házában lévő eladó lakást is. Hosszas alkudozás után elengedtük, akkor ez volt az ésszerű megoldás, mivel még kötelezettségeink voltak Mo.-on, így nem tudtunk folyamatosan a szigeten maradni. Ezért aztán megvettük a kis stúdió apartmanunkat, amit ékszerdobozzá varázsoltunk. Telt az idő és egyre nagyobb igényünk lett egy nagyobb lakásra. Közben eladtuk tatai házunkat, így megnyílt a lehetőség is, hogy terveinket valóra váltsuk. Viszont nem igazán találtunk megfelelőt. Közben rendszeresen elzarándokoltunk a Taoro park melletti „Álmaink Házához”. Leültünk vele szemben a kőpadra és onnan néztük, hogy mit szalasztottunk el.Minden ismerőssel és családtaggal, akik meglátogattak minket, elsétáltunk és megmutattuk. Többször érdeklődtünk az épület adminisztrációján is, van-e esetleg eladó lakás. Egyet meg is néztünk, de a kilátás nem volt kedvünkre való. Közben továbbra is jöttek naponta az e-mailek az Idealista.com weboldalról, ajánlgatva a különböző ingatlanokat.
És lőn, eljött a csoda, a nap amikor jött az e-mail, benne lakáshirdetésekkel, köztük ugyanazzal a lakással az „Álmaink Házában” amit 2019-ben már megnéztünk és az óta is sajnálgattunk.Azonnal cselekedtünk. Ingatlanossal egyeztetve még az nap ott termettünk. Ismerősként üdvözöltük a lakás eladóját, egy idős angol házaspárt. Mint kiderült, 2019-ben nem árulták tovább a lakást, akkor még megtartották.
Viktória telefonon keresztül segített, tolmácsolt. Ő sem hitte, hogy ez lehetséges. Még ugyan azon a napon lefoglaltuk.
Szinte szökdécselve mentünk haza és nagyon szerencsésnek éreztük magunkat.
Felújításra szorult, a bútorok többségét kipakoltuk, de a környezet, a kilátás mindent kárpótol.
